A furtai hímzés több mint másfél évszázada része a magyar népi kultúrának, és ma már a Hungarikumok Gyűjteményében is helyet kap, mint kiemelkedő települési érték. Motívumai generációkon át öröklődtek, ünnepekhez és emberi sorsfordulókhoz kötődve.


Ez a tudás ma már ritkán jelenik meg modern viseletként. Munkámban célom, hogy ne csak megőrzött értékként létezzen, hanem újra élő formát kapjon.


Ebben a folyamatban a hímzés nem csupán díszítés, hanem formaalakító erő, amely a textílián keresztül új jelentést kap.

A régi, múzeumokban őrzött furtai viseletek jóformán kizárólag fehér alapanyagból készültek. Ezek az alapanyagok az akkori kor lehetőségeit, technológiai adottságait és az ünnepi alkalmakhoz köthető tisztasági eszményét tükrözték.


A folkTREND -díjas menyasszonyi ruha kollekcióhoz én is természetes hatású alapanyagokat választottam. Ezek az anyagok biztosítják a ruha könnyedségét, valamint megfelelnek a mai kor igényeinek.


A kollekcióban átlátszó tüllre és organzára kerültek a finom kézi hímzések, melyek légies kontrasztot teremtenek a selyem tömör anyagával, így fokozva a vizuális rétegzettséget.

A pliszírozott részek valódi karakterüket mozgás közben mutatják meg. A lépések ritmusára finoman reagálnak, hullámzó formáik folyamatosan változnak, így a viselet minden pillanatban új arcát tárja fel.


A mozgás során az anyag nemcsak formát, hanem fényt is vált. Az organza könnyedsége és áttetszősége finoman követi a test mozdulatait, miközben a rétegek egymásra vetülése lágy, lebegő hatást hoz létre.

Ebben a változásban kap szerepet az arannyal hímzett motívumok játéka is. A fény megcsillan rajtuk, majd elhalványul, újra és újra kiemelve a minták finomságát. A részletek így nem állandóak, hanem a mozgással együtt élnek, és viselés közben válnak igazán teljessé.